Mindenreggeli utam egy fűszergyár előtt visz el. Tegnap az 555-ös számú vonatjeggyel a biciklim is a fővárosba költözött, úgyhogy ma a zuhogó esőben a biciklilámpa fényével hadonásztam ketté a pergelt kávé illatát.
Könyvbagolynak, szeretettel: jó lehet ott élni, ahol a türkány a boszordérrel hullahoppozik :)
Egy szelet kenyér vajra ken és csöndben elfogyaszt.
1 megjegyzés:
http://www.szepi.hu/irodalom/lazar/berci/berci01.html
Megjegyzés küldése