Fejemből a gondolatok, mint megannyi édes gyümölcs, potyognak ide az orrom elé a képernyőre. Eddig hét kerek oldal és egy sántácska, még kellene ötvenkettő, de túlzásokba azért nem esünk. Filológus lilabeszédbe sem, hátamon az élet terhe, köröttem sírás-rívás és fogaknak csikorgatása (rosszull áll a meccs, a fiúk nézik), a lábamon meg jókora két seb, fene egyen sarkos nyári szandált, hui. A buszmegállóból mezitlábjöttem hazáig, másként nem tehettem,

s most itt termek, termek, legalábbis míg bírom, de van kávé és kóla és mentatea és nyugtató tornagyakorlatok.

S ha a fene jóllakott a bordópiros csattospántos női topánkámmal, egyen hülye államvizsgát s lustadögnőt is.

Ms.NtlRsly és Ms.MrkGrb, mikor szépek voltak és fiatalok (csúnyán lementve, de ez a keserű valóság :)

Maria Gerepi a következő dolgok miatt szenved:

Szakmailag:

-hogy Benő három kerek dolgozatot kért, kettő nem is volt elég
-hogy a nyelvi jogairól nem volt elég elgondolkozni, hanem írni is kellett
-hogy a BMDSZ honlapja annyira hemzsegett az ún. román-magyar interferenciától, hogy hányinger volt elemezni
-hogy az antroploógiai nyelvészet dolgozatát tényleg szívesebben hagyná februárra, mintsem hogy most kínjában bütyköljön három oldalnyi semmit, de Maris megint ráhozta a frászt
-hogy nem a kérdőívvel tölti az idejét, pedig azt még élvezné is
-hogy tavalyhoz képest megbutult, s hogy hasznát sem látja semmi tudományosságnak

-hogy a Lordiról túl sokat írtak, még szerencs hogy finnül
-hogy tényleg szégyelli, ha végül másfél hét alatt írja meg a dolgozatát
-hogy módfelett drukkol, hátha másfél hét alatt megírhatja a dolgozatát
-hogy Cseke fél a vírusoktól, s ezért nem fogad el semmit levélben
-hogy 19.-ére akkor sem lesz meg, ha feje tetejére áll
-hogy fel kell képeltesse magát, hátha lesz még egy diplomája

-hogy dollárban számolják a fizetését, s az egyre csökken
-hogy Jan-Erik ma lejumalautázta s aztán perkelezett is egy keveset
-hogy nincs kinek hazamenetel előtt napocskát küldeni
-hogy olyan lett, mint egy gyors és hatékony robot

Hogy töke sincs, ami tele legyen.


Szerelmileg:
-hogy megint folyamatosan egy virtuálison jár az agya, akit lehet hogy csak a rendszer generál
-hogy gyakorlatilag nincs agya sem, ami a virtuálison járhatna, csak a nagy szíve, a nagy szíve (kis realitást, hölgyem)

Apróságok:
-hogy miért nincs készen megfőve a krumpli, mire hazamegy
-hogy valószínűleg megint elfelejt fogkrémet venni, de hátha nem


Mindezek mellett Mária Gerépi másmiatt is szenved, de ennyitől megkönnyebbült, a többit már nincs is miért kiírja magából.


Kiitos, világ.

Ps. Csak Tomi Putaansuut lehet leleplezni (lásd Lordi-botrány), Marika önként lép ki az oszlop mögül a nagy virtualitásmentes valóság elé. Ja kiittää ja kumartaa, és hajlong és köszöni.

Edó, amint eltakarja a finn térképet, ami pedig nagyon kell oda olyankor, amikor a Jarnók és Irmák betájolásán munkálkodunk. Edó alatt Zsófi, aki ma nem rózsaszín és nem párduc. Én valahol a fényképésztől jobbra ülök éppen, és grimaszkodom. Mellettem egy oszlop, ami mellől néhányszor igyekeztek már elültetni, de nem megy, oma pieni turvapaikkani. Az oszlop mögé bejutni csak és kizárólag messengeren, emailen, blogkommentként, telefonon, sms-en vagy telepatikusan lehet bejutni, mindenki másnak megharapom a könyökét.

Ma borzasztó nagyon tuti biztos hui vagyok.

Felraktam magam ide grimaszkodni, míg tart a nagy szenvedés. Június és haddelhadd. S utólag is boldog gyermeknapot mindenkinek, és vagyok vagy száz.