A dolgozdában csak és kizárólag off-line dolgok örvendeztetnek meg egy kicsit. Nu plácse :(

Ma magyarországiakat hívogatok. Kedves Ágnes vs. Tisztelt Cím! Ékes magyar anyanyelvünk. Abban semmi új nincs, hogy a magyar szaknyelvet nem ismerem. Nincs honnan. Tukinumero, CSI-number, magyarul CSI-ügyféltámogatási azonosítószám. Nem elküldöm az árajánlatot, hanem megküldöm a megrendelőt. Majd bekérem. Ráírok, hogy küldje vissza. Semmit nem kapok meg, ez borzasztóan provinciális, esetleg be. De ezt sem mondjuk ki. Az egyetlen, ami jólesett, az egy Gábor Kézcsókolomja. Neiti Kerepi kaipaa semmosta suomalaisiltakin :)

Bizonyos témákról csak bizonyos nyelven tudok beszélni. Vagyis azon a legotthonosabban. Licensszettekről finnül. Vicces magyarul vagyok. Ha. Haha. És mindenféle nyelven van valamilyen kiejtésem. Magyarul kicsit székelyes, románul kicsit magyaros, angolul kicsit oroszos (hogy ez honnan, mikor egy árva szót sem tudok oroszul, az talány), finnül összevissza, főleg észtes. Filológiailag izgi. Ügyfelek szempontjából, vszinűleg szar. De most teljesen más típusú gondjaim vannak.

Mi a különbség a peppu és pylly között, ez most a nagy dilemma. A pylly és a pöllö között? És tényleg mondják-e azt, hogy tattis :) Na.

Ma reggel láttam egy kota-képet, asszem Nummela. Műanyag a teteje, és állítálag nem, de hátha látni lehet rajta keresztül az eget. Most arról álmodok.