Paul Klee: Tűz és halál

hétfő, március 03, 2008

Ez itt a reklám helye

Miután Helsinkit ellepték a romániai koldusok, a Helsingin Sanomat elindult Erdélybe, és ime mit talált (klikk arra, hogy Katsele)

A szöveg kb. ez:

Erdélyben a romák telét a munkanélküliség és a reménytelenség pecsételi meg

A helsinki utcákon megjelenő koldusok kapcsán felvetődik a kérdés: Kik ők? Honnan jönnek? A Helsingin Sanomat elkísért két kolduscsaládot az erdélyi Cetatea de Balta faluba.

A koldusok otthoni életkörülményei elég nyomorúságosak: nincs elektromos áram, víz, szennyvízcsatorna -- nincs munka. Az Erdélyi-medencében nem ők az egyetlenek, akik így élnek. Jidvei határában a tömbházak bármikor összeomolhatnak, Cipau és Haranglab lakosai pedig a nélkülözésben rendre a házaik építőelemeit is pénzzé teszik.



Turkuban csak olyan románokkal találkoztam, akiket a férjük, barátjuk, férjük barátja szállít ide-oda, és mellettük engem is, ha hajlandó vagyok a központban altatni a biciklimet. Eddig minden egyes alkalommal előjött ez a koldus-téma is. Engem épp annyira nem zavar, a többieket sokkal jobban. Egy temesvári lány egy bulin úgy mutatkozott be, hogy ő román, de utálja Romániát, úgyhogy őt aztán ki is röhögtük, mert véletlenül pont olyanoknak mondta, akik nem. Amikor a múlt héten elkaptak két román állampolgárt, hogy borotvákat lopnak a turkui áruházakból, az olasz főnököm idegesen mondta, hogy kezdi únni ezt a témát, szídjunk valaki mást is.

Én az időjárást javasolnám, épp újra lehavazott.

3 megjegyzés:

Névtelen írta...

Ejnye-bejnye! Túlságosan ékes-ékezetesek az unni illetve szidjunk szavaink a bejegyzésedben...Ezen alkalommal szemet is szúrt kákáncsomótkeresőségemnek.

Névtelen írta...

vagy a főmumust :)

geréb marika írta...

Kákáncsomótkeresőségednek köszönöm :)
Úgy látszik, ez a ló túlsó oldala (ódala), amikor örömömben, hogy vannak, ide-oda bigyesztem őket, ha kell, ha nem.

A maximumút, Edina :)