A lakásuntól 10 percnyire vannak az első turkui templom romjai még 1200-ból. Nem tudtam.
Kicsit irreális tér, kövek között nagy fehér kereszt; mögötte tíz méternyire rozoga piros ház (nyitott ablak, egy cserépedényben színesceruzák, fehér asztalilámpa), a ház mellett régi kopott lila Volvo; szemben látszik a kötöde és egy magas téglaépület (ott vannak a fiúk pénteki nagy sähly-meccsei); balra folyik az Aurajoki; a túlsó parton a diákfalu épületei, és valamelyikben R., de csak amikor otthon van.
Ma nem volt. Mellettem állt kétszeresére dagadt bokával, szitáló esőben, térdig sárosan, mint egy kortárs vitéz két lidles zacskóval a vállán (mert a boltból biciklizett hozzánk), és szipogott.
És miközben kuncogtunk, mint két taknyos kölyök, ő harminc, én öttel kevesebb, hogy zsebkendője egyikünknek sincs, eszembe jutott, hogy valamelyik nőklapjás horoszkóp a barátság évének titulálta 2008-at, és még mindig alig február.
1 megjegyzés:
marika, tőlem aztán finnesedj el, amennyire neked tetszik, de, ha még az állandóan orr alá csordogáló, visszavisszaszívott takonypóckodást is eltanulod tőlük, kikapsz. csak szóltam.
Megjegyzés küldése