Paul Klee: Tűz és halál

csütörtök, május 24, 2007

Esetem a hülye állatokkal*


Hülye állatokkal elég ritkán találkozom, mert alapjában véve pacifista vagyok és vigyázok a jelzőkre és a számra. Egyszer egy majdnem-hülye-állatról éppen a szám nyomán derült ki, hogy mégsem az. Megkértem, ne osonjon éjjel a nyomomban Kvár Hányinger utcáján, hanem lesz szíves kielőzni, mert félek. Úgy meglepődött, hogy meg sem kérdezte, mégis kitől vagy mitől.

A ma reggeli hülye állatok se nem osontak, se nem kérdeztek semmit. Nem is féltem tőlük egy cseppet sem. Csak feküdtek a földön és lazáztak, én pedig caplattam előre. Ejsze azon is merengtem, vajon hol száradjon a bugyim éppen. Azon, hogy hol van már a tavalyi hó (amikor a kutyák mást is őriztek, mint a kanálisfedőket és a bokrok alját), akkor még nem gondolkoztam. Én piisz, ti piisz, közünk egymáshoz nagy semmi.


Tény, hogy én túl voltam már a reggeli úszáson, és ők még mindig nem csináltak semmit, csak lógatták a sárga bigyuszt a fülükben. És még ők feküdtek a bokor és álltak (még ők) az erdő felől. Derült égből kutya, előugrott az egyik. A legvitézebb. Nekem az átlagosnál kisebbek a fogaim, az övé nagyobb. Kicsit beszartabb hangnemben néztem, hogy mi van, haver. Aztán jött a többi. Még vagy kettő. Három. Hat. Fene tudja. Akkorra már nem volt semmi hangnemem. Sem hangom, sem bugyim, ami száradjon, se uszoda, se vízhordó asszonyok szoborban ott messze. A lélegzetemre figyeltem, s hogy egyre görbül a szám. Nyugi, tüttö, egyszer csak megúnják. Nem rúgtam, nem ordibáltam, nem néztem rájuk görbén, nem feküdtem rá a kanálisfedőjükre, nem kacagtam a sárga bigyuszukon, nem kérdeztem, mi van, barna, kiheréltek.


Engem viszont mintha. Akkor hagytam abba a böginyészést, amikor rájöttem, sorba kell állnom védőoltásért. Egyenesen a kutyától jöttem, és még csak nyolc óra, és már vannak előttem vagy hárman.


A védőoltásokat (to be continued) bekaptam, ők pedig kapják be. Alamuszi banda.



*
Ez a történet nem az Esetem Hanssal című történetre rímel, mert Hans nem az esetem. Igaz, a hülye állatok sem, de legalább a -val/-vel raggal most nincs bajom.

4 megjegyzés:

Unknown írta...

Megírás módja tetszett, de tekintve a tapasztalatot, ami a bejegyzést életre hívta, már nem mertem ugyanolyan nyugodt szívvel derülni. Nade: ha már úgyis szúrnak, egyúttal nem tudnád beoltatni magad hansok ellen is? Vagy még nem fejlesztették ki azt a szérumot?

Edina írta...

A Hansok harapnak?
A kutyák miért?

Unknown írta...

A Hansos jobb, de azért ezt is elolvastam vagy ötször.

geréb marika írta...

Edina: Ez biza fogas kérdés :)

Szekler: az élethez Hansok kellenek, a Hansokhoz humorérzék, az élethez tehát, ejsze, humorérzék. S a kutyák csak amolyan fűszerezés. Kis nagyvonalúsággal: hab a tortán. Ma megvala egy újabb oltás, megugrott a piaci értékem, még három ilyen, s öt év immunitás. Öt év szer hány történet szer ötször mindegyiket. Ha figyelek a stílre és az élményekre, neked aztán meggyűlhet a fonnivalód :)