Időnként dalra fakadok. A költői kifejezés nem vicc. Állok, ülök vagy biciklizek, teljesen mindegy. Daltól, hangulattól, nyelvtől függ, hogy mi lesz a csicsergésből.
Bukaresti utcán, este hazafele követelem, hogy Ampukaa komissaarit. Vécére indulva you're such a puzzle, i guess... Bicikliülésre ráfagyott fenékkel Niin kaunis on maa. Egyszer a Nincsen szebb a magyar lánynál is beugrott, pedig, magyar nő ne beszéljen haza, az én hangszálaimnak kuss.
A munkatársaim, hála, toleránsak. Miután az Easyjet felhúzott, néhány órán keresztül duruzsoltam, hogy kell nekem my money back (copyright Birmingham-i kórus), s Anders felajánlott egy ötszázast.
Na de most.
Van új Kapteeni Ä:ni-CDm. Reális veszély, hogy egyszer megtetszik és megtanulom. Pedig a műfaj és (figyelem!) élőben a blog írója is csak rajongóknak. Olkaa hyvä, syyä eka.
1 megjegyzés:
Kapteeni nagyon klassz! Gratulalok a lemezhez. (Meg Soul Captain Band neven ismertem meg oket. Hypnosys)
Kivancsi vagyok az ismeroseid mit szolnak, hogy ilyen egzotikus zenet hallgatsz. A barataim, kollegaim kiakadnak tole. Bar nem a sajat blogom, irok par kedvenc szamot:
...Anna oli oven suussa... (Kuka haluaa - K18), Mikan faijan BMW vagy a jooreg Freestyler, amire az ember laba magatol megindul. De a legjobb, szerelmes pillanatokban, vagy a Gellert hegyen viragokat bamulva Sari Kaasinen Reissunainen lemezerol a Kyyneleitä. ("Rakkautta saanut en vain kyyneleitä")
Megjegyzés küldése