Ahhoz, hogy valami új jöjjön, a régit hagyni kell.
Ahhoz, hogy a régit hagyni lehessen, valami újnak kell jönnie.
És ha az új csak azért jött, hogy a régit hagyni lehessen, akkor majd őt is. Még idejében.
Most megint este van, és én azt szeretném, ha ugyanolyan könnyedén válhatnék meg dolgoktól, helyektől, helyzetektől, emberektől, mint amilyen könnyen befogadtam őket, amikor megjelentek.
(Vajon véletlenül jelöletlen a magyar kij. mód jelen idő minden máshoz képest? Az enyém Ø., vs. Ez az enyém volt/lesz/lehetne.)
Amikor a szüleim hazaköltöztették a dolgaimat és teljesen üres maradt a szobám, egész nap a falakat néztem és Andreit. Boldog voltam és féltem.
Amikor ma egy hét vendégjárás után egyedül maradtam, elsemmittettem az egész napot. Boldog voltam és teljesen nyugodt.
(fotó: régi szomszéd szoba Bukarestben, mindig ébren, nem-muumi lábakkal fűszerezve)
2 megjegyzés:
Szerintem "egyszerűen" "csak" nehéz megteremteni a stabilitást úgy, hogy az ember egyszerre több városban lakik és valójában sehol, és közben próbálja intézni az életét társadalmi szinten és alig jut idő foglalkozni a belsővel, ami talán az egyetlen stabil hely kéne legyen...
Az idézőjelekkel és a legutolsó tagmondattal teljesen egyetértek. És jó, hogy vannak hely-független helyek, és alapdolgok is, amikben egyetértünk :)
Megjegyzés küldése